OXID

A földkéreg kb. 63%-a oxigén, ami kémiailag kötött. A leggyakoribb kationok amelyekkel az oxigén vegyületeket alkot: szilícium, magnézium, alumínium, nátrium, kalcium, kálium, és a vas. A leggyakoribb közülük az SiO2, amely egymagában alkotja a földkéreg 12-13%-át. Az SiO2 legelterjedtebb kristályos módosulata a kvarc, ennek változatai: ametiszt, füstkvarc, hegyikristály, citrin, achát, rózsakvarc, vaskova, tejkvarc, kékkvarc, aventurinkvarc, sólyomszem, tigrisszem, prázem, kalcedon, jáspis, ónix, heliotrop.
Az idetartozó vegyületeknek alig van közös vonásuk. A vas, a mangán és a króm oxidjai sötétek. Az oxidok keménysége és olvadáspontja viszonylag magas, ami igen erõs kötésû kristályrácsra utal. E rácsban váltakozva helyezkednek el az ellentétes töltésû atomok, az oxigén és a fémek. Az oxigén mérete sokkal nagyobb, mint a fématomoké. Ezeket a kristályokat úgy is tekinthetjük, mintha egymáshoz a térben szorosan illeszkedõ nagy golyók ( oxigénatomok ) között maradó hézagokban kicsiny fématomok ülnének. A fématomok tényleges méretétõl függ, hogy négy, hat, nyolc, vagy tizenkét oxigénatommal vannak-e körülvéve.

achát SiO2