Jövõre megkezdõdhet a Gyöngyösoroszi és Mátraszentimre határában lévõ, nehézfémmel szennyezett területek és meddõhányók felszámolására irányuló tervek elkészítése. A tájrehabilitáció terveinek elkészítése két évet vesz igénybe, és erre csaknem 518 millió forintot fordít a bánya tulajdonosa, az ÁPV Rt. - jelentették be Gyöngyösorosziban.

A község határában lévõ ércbányában 1987-ben hagytak fel a termeléssel. A bányát ezt követõen nem zárták be, így a mai napig csak szüneteltetik a termelést. A legnagyobb veszélyt a bányavizekben található nehézfémek jelenthetik. A kilencvenes években több fórumot megjárt a mûveletlenül hagyott bánya és a bányából a vízzel kikerülõ veszélyes nehézfémek ügye. Eddig nem történt meg a bánya bezárása és az elhagyott területek rekultivációja.
A tájrehabilitációhoz szükséges állapotfelmérést és a tájrehabilitációs tervet a Mecsekérc Környezetvédelmi Rt. készíti. Benkovics István vezérigazgató-helyettes elmondta: az ércbányászatot végzõ társaság a terület elzárásáról és a bányavizek kémiai tisztításáról gondoskodott, a bányabezáráshoz szükséges mûszaki munkákat viszont nem végezte el, a meddõhányókat és a szennyezett területeket sem kezelte. A bányavíz kémiai tisztítására azért van szükség, mert a településen átfolyó Toka-patak, valamint a gyöngyösoroszi völgybe jutó víz nagy mennyiségû nehézfémet old ki a bányajáratokból. A víztisztítás jelenlegi formája viszont nem hozhat teljes megoldást - mutatott rá a szakember, részben attól lehet tartani, hogy nagy esõzések és árvizek idején a tisztítóból kikerülhet a víz, másrészt a tisztítás igen költséges eljárás.
A megoldást a bánya mûszaki bezárása, a bányavizek elvezetése, valamint a meddõhányók és zagytározók rekultivációja jelenti. Benkovics István közölte: a következõ két évben behatárolják a szennyezett területeket, felmérik a szennyezés mértékét, és megállapítják összetételét, valamint kockázatfelmérést is készítenek. Ezt követõen rekultivációs alternatívákat dolgoznak ki, és tájrehabilitációs koncepciót készítenek, továbbá megalkotják a bánya végleges bezárásához szükséges mûszaki ütemtervet.
A vezérigazgató-helyettes elmondta: a tervek elkészülte után a megvalósítás néhány milliárd forintba kerül, és két-három évet vesz igénybe.
Magda Sándor, a térség MSZP-s országgyûlési képviselõje közölte: a tájrehabilitáció megvalósítására - a lakosság biztonságán túl - a Mátra idegenforgalma miatt is szükség van. A meddõhányók felszámolása után Mátraszentimrén száz üdülõtelket oszthatnak ki - mondta a képviselõ.