Szulfidok
A szulfidok osztályába fémeknek kénnel alkotott vegyületei tartoznak. Ezeknek a fémeknek a száma mintegy 30-ra tehetõ, ezek a periódusos rendszer közepén helyezkednek el. Közülük a legfontosabb a vas, amely a szulfidos ércek túlnyomó többségét alkotja, ez a Föld szilárd kérgének 0,14%-át teszi ki. Ezen osztály ásványait a fémes megjelenés és az átlátszatlanság, valamint a nagy sûrûség jellemzi. A szulfidok fontos ólom-, cink-, vas- és rézércek, ezek ásványtani nevei a galenit, szfalerit, pirit és kalkopirit. |
Legtöbbjük
a Föld mélyén a magmás ciklusban képzõdött
érctelepekhez kapcsolódik, de másutt, például
a meteoritokban is megtaláljuk õket. Ha a felszín
közelébe kerülnek, gyakran elbomlanak és a belõlük
felszabaduló fémek a talajvizek, valamint a légkör
anyagaival kölcsönhatásba lépve színpompás
oxid-, karbonát-, szulfát- és foszfátvegyületeket
képeznek.
|
Érdekesség: a szulfidok közül a kalkopirit (CuFeS2) -a legfelsõ képen- színe igen hasonlít az aranyhoz, ezáltal sokan összetévesztették a kettõt. Népies neve imígyen a 'bolondok aranya' lett. Másik két összetéveszthetõ ásvány a galenit (PbS) és a szfalerit (ZnS). A galenit az ólom legfontosabb érce, ebbõl nyerik ki. Régebben gyakran összekeverték a szfalerittel, mivel a színük megegyezik, de nagy bánatukra nem tudtak belõle ólmot kinyerni. Ezért kapta a szfalerit a nevét, ami magyarul 'csalókövet' jelent. |