Halogenidek

A halogenidek a fluor, klór, bróm, jód vegyületei. Közös jellemzőjük a sós vagy keserű íz, a nemfémes küllem, tökéletes hasadás. Vízben általában jól oldódnak, vizes oldatuk jól vezeti az elektromosságot, olvadáspontjuk viszonylag magas.

Kristályaikat pozitív és negatív ionok tartják össze. A halogenidekhez tartozik például a kősó. Kristályrácsát egyszeres negatív töltésű kloridionok, és ugyancsak egyszeres, de pozitív töltésű nátriumionok építik fel. A kloridionok jóval nagyobbak a nátriumionoknál, majdnem kétszer akkora a sugaruk. Ilyen jelentős méretkülönbség esetén a kristály úgy épül fel, hogy a nagyméretű kloridionok lapközépen centrált kockarácsot képeznek, és a kis nátriumionok a kloridionok közti hézagokba ülnek bele.

Halogenidek nagy mennyiségben találhatók a tengervízben, oldott állapotban. A földtörténet során gyakran egész tengeröblök fűződtek le a nyílt tengerről és vizük elpárolgásával az oldott sók bepárlódtak. E folyamatok hatalmas sótelepeket hoztak létre. Ezeket a bepárlási sókőzeteket evaporitoknak nevezzük. Magyarországon Perkupán találunk evaporitokat, és így keletkeztek az erdélyi sótelepek is.