Polimorfia

    Sok kristályos test nemcsak egy, hanem több rácsszerkezettel is megjelenhet, ilyenkor persze a külsõ formák eltérõek. Ha kétféle kristályról van szó, akkor dimorfiáról beszélünk; lehetséges azonban egy vegyületnek vagy elemnek több különbözõ módosulata is. Általánosságban polimorfiának nevezzük ezt a jelenséget.
    Némely anyagnál a módosulatok száma igen nagy, például a szilícium-dioxid megjelenhet kvarc, tridimit és krisztobalit alakjában, de mindegyiknek két formája van ( alfa és béta ); ismeretes ezen kívül a kvarcüveg, továbbá több új, mesterségesen elõállított más kristályos módosulat is. Sok esetben csak két módosulatról van szó. Adott hõmérsékleten mindig csak egy módosulat stabil, például a kén 95,4 fok alatt rombos, felette pedig monoklin formában kristályosodik. Ha olvasztott kén lehûtésével monoklin kristályokat állítunk elõ, ezek egy ideig az említett hõfok alatt is megõrzik kristályformájukat, de néhány óra alatt elvesztik átlátszóságukat, mert apró, rombos kristálykák tömegévé alakulnak át. Más kristályoknál az átalakulás sokkal lassúbb is lehet.
    Ez a folyamat némelykor megfordítható, pl. a kén esetében. Van azonban olyan eset is, amikor az átalakulás nem megfordítható. A kalciumkarbonát 400 fok felett csak romboéderes kalcit alakjában létezhet; közönséges hõmérsékleten van egy másik formája is, ez az aragonit, mely rombos rendszerû. Ha az aragonitot 400 fok fölé hevítjük, kalcittá alakul, viszont a kalcitot semmiképpen nem lehet aragonittá visszaalakítani. Az ilyen átalakulásra azt mondjuk, hogy monotrop. Ha viszont mindkét irányban lehetséges az átalakulás, akkor enantiotrop.
    Az átalakulás hõfoka függ a nyomástól. Az átalakulás természetesen hõmennyiség felszabadulásával vagy elnyelésével kapcsolatos, ami szintén csak a hõmérséklet függvénye.
    Szennyezések sokszor késleltetik az átalakulást, így a magasabb hõfokon stabilis tridimit kevés nátrium jelenlétében úgyszólván korlátlanul hosszú ideig megmarad közönséges hõmérsékleten is.


Vissza a kristálykémia kezdõ lapjára

Vissza az elsõ lapra