Izomorfia

    Ennek a természetben általánosan elterjedt jelenségnek a megismerésében Romé de l'Isle tette meg az elsõ lépést 1772-ben, amikor észrevette, hogy a káliumtimsó-kristályt telített ammóniumtimsó-oldatba helyezve, a kristály tovább nõ, és a külsejére ammóniumtimsó-réteg válik le. A múlt század elején Wollston megfigyelte, hogy a kalcit, magnezit, és a sziderit, melyek valamennyien karbonátok, romboéderekben kristályosodnak, amelyek megfelelõ lapszögei csak kevéssé különböznek. Hasonló sorozatot talált a stroncianit, witherit, cerusszit ( ezek is karbonátok ), valamint a cölsztin, barit, és anglezit sorozatában, melyek mind szulfátok. Végül E. Mitscherlich, Berzelius tanítványa, 1819-ben vette észre, hogy a KH2PO4 és a KH2AsO4, továbbá az NH4H2AsO4 kristályai rendkívül hasonló formájúak; így tehát összefüggés mutatkozik a kémiai szerkezet és a kristályfoma között.
    Két vagy több olyan kémiai anyagot, ( elemet, vagy vegyületet ) amelyek képlete analóg, kristálytípusuk pedig azonos, izomorfnak nevezünk.
    Már rövid idõ múlva kiderült, hogy az izomorfia miyen fontos szerepet játszik a kémiában. Rájöttek például arra, hogy a nátrium-szulfát és a nátrium-szelenát izomorf, és ebbõl arra következtettek, hogy képletük analóg lévén, egy atom ként egy atom szelén helyettesít a nátrium-szelenátban, melynek képlete tehát Na2SeO4,s ezen az alapon megállapíthatták az elemzés adataiból a szelén atomsúlyát.
    Vegyületek izomorfiájának az az alapfeltétele, hogy a rácstípusuk azonos legyen; ugyanakkor a kémiai hasonlóság néha csak formális, mert izomorf a CaCO3 és a NaNO3.
    Gyakran az elegykristályok keletkezését tekintik az izomorfia kritériumának, tévesen. Meg kell tehát különböztetni az izomorfiától az izotípiát, ami azonos kristálytípust jelent. Két izotíp kristály lehet például kémiailag annyira különbözõ, hogy elegykristály nem keletkezik belõlük, de ilyenkor is mutatkozik néha egy különös jelenség: az orientált összenövés ( epitaxia ). Ha egy sima kalcit-romboéderlapra nátrium-nitrát-oldatot cseppentünk és lassan beszárítjuk, akkor a kivált NaNO3 kristályai párhuzamosan orientálódnak a kalcit romboéderlapjával.



 
 


Vissza az ásványkémia kezdõlapjára

Következõ lap

Vissza az elsõ lapra