A halogenidek a fluor, klór, bróm, jód elemek vegyületei. Közös jellemzõjük a sós vagy keserû íz, a nemfémes küllem, tökéletes hasadás. Vízben általában jól oldódnak, vizes oldatuk jól vezeti az elektromosságot, olvadáspontjuk magas.
    Kristályaikat pozitív és negatív ionok tartják össze. A halogenidekhez tartozik például a kõsó, másik nevén halit, legközismertebb nevén konyhasó. Kristályrácsát egyszeres negatív töltésû kloridionok, és ugyancsak egyszeres pozitív töltésû nátriumionok építik fel. A kloridionok jóval nagyobbak a nátriumionoknál, majdnem kétszer akkora a sugaruk. Ilyen jelentõs méretkülönbség esetén a kristály úgy épül fel, hogy a nagyméretû kloridionok lapközépen centrált kockarácsot képeznek, és a kis nátriumionok a kloridionok közti hézagokba ülnek bele. Ebben a rácstípusban több mint 200 vegyület kristályosodik.
    Egy másik példa ebbõl a csoportból a CsCl. A cézium ion összevethetõ méretû a klórionnal, így a nagyobb céziumion köré több klórion fér. Szám szerint nyolc, az elõbbi hathoz képest. A kloridionok egy olyan kocka csúcsain helyezkednek el, amelynek közepén van a céziumion.
    Jellegzetes kristályrácsa van még a CaF2 -nek, a folypátnak, más néven fluoritnak. A kalcium- és fluoridionok méretaránya ugyan közel esik a cézium- és kloridionok arányához, de a cézium-klorid-rács nyolcas koordinácioja itt nem valósulhat meg, hiszen a töltéssemlegesség megköveteli, hogy a kalciumionok száma a kloridionok számának a fele legyen. A folypát kristályrácsa olyan cézium-klorid elrendezésû rácshoz hasonló, ahol minden második pozitív ion hiányzik.

 
 

fluorit    CaF2


 
 
 

halit    NaCl


 

Vissza az elõzõ laphoz
A következõ ásványosztály
Vissza az elsõ lapra